Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 5. része

Szerző: Dr. Csapó Krisztina

Az alvajárás, vagy más néven szomnambulizmus egy ijesztő, de legtöbb esetben elszigetelt, egyszeri, és ezért kezelést nem igénylő „tevékenység” alvás közben. Gyermekek esetén gyakoribb, és általában tinédzser korra kinövik. A visszatérő alvajárás azonban alvászavarra utalhat, és a felnőttkorban jelentkező alvajárás nagyobb eséllyel téveszthető össze más alvási rendellenességekkel, vagy egészségi állapottal.

 

Az alvajárás általában elalvást követően 1-2 órával kezdődik, az időtartama pedig több perc is lehet.

Mikor nevezhetünk valakit alvajárónak?

  • ágyból felkel és járkál,
  • tekintete üveges,
  • kérdésekre nem válaszol, nem kommunikál másokkal,
  • nehezen ébreszthető, és ébredést követően zavart,
  • reggel nem emlékszik az alvajárásra,
  • nappali panasza van (pl. nappali aluszékonyság) a zavart alvás miatt.

Az alvajárás során rutinszerű tevékenységet végezhet, mint például öltözködés, evés, beszéd. Elhagyhatja a házat, autót vezethet, sőt szexuális tevékenységet is folytathat, mindezt tudatosság nélkül. Önveszélyes lehet, mert leeshet a lépcsőn, kiléphet a teraszra, kieshet az ablakon. Viselkedése zavarttá, agitálttá válhat az alvajárás periódusa alatt vagy közvetlenül az ébredést követően.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az alkalomszerűen jelentkező alvajárás nem ad aggodalomra okot, általában magától megoldódik, de érdemes megemlíteni a kezelőorvosnak vagy gyermekorvosnak.

Orvoshoz akkor kell fordulni, ha hetente többször jelentkezik az alvajárás, veszélyes viselkedéssel vagy sérülésekkel jár, jelentős alvászavart okoz a betegnek és családjának, nappali kóros aluszékonyság alakul ki, illetve ha felnőttkorban észlelik először.

Az alvajárás paraszomniának minősül, azaz olyan tevékenység alvás közben, melyet csak ébrenlét alatt végzünk. Az alvás legmélyebb szakaszában fordul elő, így együtt járhat éjjeli felriadással.

 

Az alvajárás oka pontosan nem ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához: lázas betegség, stressz, feszültség, alvásmegvonás, alvászavarok (éjszakai légzéskimaradás, lábmozgás-zavar), gyógyszerszedés (altatók, nyugtatók, pszichiátriai gyógyszerek), alkohol, droghasználat.

 

Az alvajárás kockázatát növeli a gyermekkor, a családi megjelenés, és gyakori, ha mindkét szülő alvajárásban szenved.

Diagnózis és kezelés:

Az alvajárás diagnosztizálása összetett folyamat. A részletes kórtörténet mellett javasolt, hogy az események szemtanúja (partner, házastárs, családtag) jelen legyen az orvosi vizsgálaton. Az éjszakai tevékenység részletezése segíthet más rohamok (pl. epilepsziás roham, pánikroham) elkülönítésében.

A fizikális vizsgálatot követően, orvosi javaslatra, poliszomnográfiás vizsgálat végezhető alváslaboratóriumban, mely során a fejre, testre helyezett érzékelők rögzítik alvás közben az agy elektromos tevékenységét, a vér oxigénszintjét, a pulzusszámot és a légzést, valamint a lábmozgást alvás közben. Az éjszakai alvás során videofelvétellel dokumentálják az alvás közben jelentkező mozgásokat, tevékenységeket.

Az alkalmi alvajárás kezelése általában nem szükséges, az alvajáró gyermekek leggyakrabban tinédzser korra kinövik.

Gyakori, felnőttkorban kezdődő, sérülést vagy nappali aluszékonyságot okozó alvajárás esetén azonban kezelésre lehet szükség. A kezelés egyrészt vonatkozik a sérülés csökkentésére irányuló óvintézkedésekre, másrészt a kiváltó okok kiküszöbölésére.

A kezelés magába foglalja:

  • alváshiányt, és alvászavart okozó állapotok kiküszöbölése, kezelése,
  • felmerülő gyógyszer mellékhatás esetén gyógyszerváltás, dózisváltoztatás szüksége,
  • pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségével stresszcsökkentő technikák, relaxációs gyakorlatok elsajátítása,
  • fogékony személyek esetén akár önhipnózis megtanulása,
  • gyógyszeres kezelés a mély alvási fázis csökkentésére (benzodiazepinek, bizonyos antidepresszáns gyógyszerek).

 

A fentiek mellett fontos a környezet biztonságossá tétele, az ajtók, ablakok zárása, ébresztő hangokat adó eszközök (pl harang, riasztókészülék) felszerelése a nyílászárókra, éles, törékeny vagy veszélyes eszközök elzárása. Érdemes földszinti szoba, és gyermekek esetében földszintes ágy használata. Az alvajárót nem szükséges felébreszteni, mert az ébresztés hatására az alvajáró zavarttá, izgatottá válhat; csak óvatosan vezesse vissza az ágyba.

Hogyan csökkenthető az alvajárás?

A fáradtság hozzájárul az alvajáráshoz, ezért a rendszeres, megfelelő mennyiségű, és jó minőségű alvás elengedhetetlen. A hálószoba legyen nyugodt, kényelmes és csendes, zajok ne zavarják az alvást. A lefekvés előtt végzett stresszoldó tevékenységek, relaxáló gyakorlatok szintén segíthetnek. Ne fogyasszon alkoholt, mert az alkoholfogyasztás megzavarhatja az alvást és kiválthatja az alvajárást.

Kapcsolódó cikkek:

Narkolepeszia ??? nem minden hallucin??ci?? skizofr??nia

Narkolepszia – nem minden hallucináció skizofrénia
Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 4. része

Elsöprő nappali álmosság, nevetés során jelentkező összeesés, hirtelen elalvások álomképekkel vagy hallucinációkkal, ébredéskor jelentkező teljes bénulás….
Olvassa tovább »