Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 4. része

Szerző: Dr. Csapó Krisztina

Narkolepeszia – nem minden hallucináció skizofrénia

Elsöprő nappali álmosság, nevetés során jelentkező összeesés, hirtelen elalvások álomképekkel vagy hallucinációkkal, ébredéskor jelentkező teljes bénulás.

A narkolepszia súlyos nappali aluszékonysággal, hirtelen elalvási rohamokkal jellemzett krónikus alvászavar, mely izomtónus csökkenéssel (kataplexia) is társulhat. A narkolepsziában szenvedőknek nehézséget okoz ébren maradni, mely súlyosan befolyásolja a nappali munkavégzést, és a szociális kapcsolatokat; csökkenti a kognitív teljesítményt, a koncentrációt, a memóriát, növeli a közlekedési és munkahelyi balesetek számát.

Nőkben és férfiakban egyaránt általában 10 és 30 éves kor között kezdődik, főleg pubertás körül, de az idősebb korosztályt is érintheti. 20-40x nagyobb a kialakulásának kockázata, ha valamelyik családtag narkolepsziás.

A narkolepsziában szenvedő betegek száma meglehetősen alábecsült, és évtizedek is eltelhetnek a betegség megfelelő diagnosztizálásáig. Ennek oka, hogy a tüneteket pszichiátriai betegség résztünetének (pl. schizophrenia, depresszió), epilepsziának, agyi keringészavarnak, esetleg izomgyengeséggel járó neurológiai betegségnek (pl. myasthenia gravis) vélik.

A betegség pontos oka nem ismert. Az ébrenlét és alvásszabályozásban résztvevő hypocretin nevű kémiai anyag szintjének csökkenését észlelték főleg azokban a narkolepsziás betegekben, akiknél izomtónus csökkenés, hirtelen elesés is jelentkezik. Felmerül a genetika szerepe is a narkolepszia kialakulásában; annak kockázata, hogy a szülők a gyermekeiknek átadják, nagyon alacsony, kb. 1%.

Tünetek, melyek narkolepsziára utalhatnak!

1. Súlyos nappali aluszékonyság: A narkolepsziában szenvedő emberek figyelmeztetés nélkül képesek bárhol és bármikor elaludni, akár beszélgetés, evés vagy írás közben. A néhány perctől fél óráig tartó alvást követően frissen ébrednek, de hamar újra elálmosodnak.
A túlzott nappali álmosság általában az első, leggyakrabban megjelenő, és leginkább zavaró tünet, megnehezítve a napi munkavégzést és a szociális kapcsolatokat.

2. Az izomtónus hirtelen csökkenése: Másnéven kataplexia. mely egyes izmok vagy a teljes izomzat akaratlan és ellenőrizhetetlen elgyengülését jelenti (beszédzavartól a beteg összeeséséig).
Általában pozitív érzelmek (nevetés, izgalom) váltják ki, de ritkán félelem, harag is előidézheti.
A kataplexiás epizódok gyakorisága változó. Vannak, akik napi többszöri epizódot is elszenvednek, másoknál évente 1-2 alkalommal tapasztalják, de nem minden narkolepsziában szenvedő betegnek van kataplexiája.

3. Alvási paralízis: Elalváskor vagy ébredéskor jelentkező átmeneti, maximum pár percig tartó, de annál félelmetesebb mozgás-, vagy beszédképtelenség, azaz bénulás.
Ez az alvási paralízis az alvás egy bizonyos fázisában, a REM fázisban jelentkező, az álmok megélését (pl. futás, rúgás, éneklés) megakadályozó, ideiglenes mozgásképtelenséget utánozza.
Az alvási paralízis nemcsak narkolepszia részeként, hanem önálló betegségként is előfordulhat.

4. Hallucinációk: Elalvás vagy ébredés során jelentkező élénk és félelmetes hallucinációk, mely során valószínűleg a beteg az álmait valóságként éli meg. Jellegzetes kép egy idegen megjelenése a hálószobában.

A narkolepsziás betegeknek más alvásbetegségei is lehetnek: pl: insomnia (elalvási vagy átalvási zavarok), alvásfüggő légzészavar (alvási apnoe szindróma) vagy mozgászavar (nyugtalan láb szindróma).

A narkolepszia bizonyítása

A legfontosabb, hogy a beteg panaszai és tünetei alapján a kezelőorvosban felmerüljön a narkolepszia lehetősége. Ezt követően alvásszakértőre és alváslaborban történő műszeres vizsgálatokra van szükség a diagnózis megerősítéséhez.

A kivizsgálás folyamata összetett. A műszeres vizsgálat előtt legalább 1-2 hétig alvásnapló vezetése szükséges a beteg részéről, feltüntetve benne az alvási periódusokat, az alvással összefüggő tüneteket, az elalvást nehezítő körülményeket.

Alapos anamnézis felvétel mellett (alvási szokások, alvás időtartama, gyógyszerszedés, alvászavarok, horkolás, légszomj, tüdőbetegség, szívbetegség…stb.) a szakorvos rendelkezésére állnak speciális, nappali álmosságot, narkolepszia lehetőségét felmérő szubjektív kérdőívek.
Egyéb betegségek kizárására laborvizsgálat, részletes neurológiai vizsgálat, és szükség esetén pszichiátriai véleményezés javasolt.
Az alváslaborban történő műszeres vizsgálat 2 részből áll. Éjszakai alvás közben poliszomnográf segítségével kizárható a beteg panaszaival/tüneteivel összefüggésbe hozható betegségek (pl.: lábmozgászavar, alvási apnoe szindróma). Másnap a műszeres vizsgálat az úgynevezett MSLT (többszörös alváslatencia) teszttel folytatódik, melynek lényege, hogy 2 óránként nyugodt körülmények között, ágyban fekve kell megpróbálni elaludni. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy mennyi időt vesz igénybe az elalvás (elalvási latencia), és jelentkezik-e REM fázis.
Narkolepszia esetében normális éjszakai alvás ellenére is gyorsan jelentkezik a nappali elalvás, és röviddel az elalvást követően REM fázis jelenik meg.
Ahol elérhető, ott gerincvízből hypocretin szint mérhető, mely narkolepsziás betegekben csökkent szintet mutat.

Kezelhető-e a narkolepszia?

A narkolepszia nem gyógyítható, de gyógyszerek és életmód változtatások segíthetnek a tünetek kezelésében.
A gyógyszeres kezelés függ a domináns panasztól, mely lehet kóros nappali aluszékonyság, kataplexia, vagy a REM fázishoz kapcsolódó egyéb tünetek (pl.: hallucináció, alvási paralízis), továbbá mérlegelni kell a gyógyszerek hatásait és mellékhatásait.

Gyógyszeres kezelés mellett a rendszeres alvásidő kialakítása, kb. 20 perces nappali alvásidők beiktatása, illetve mérsékelt testmozgás lefekvés előtt 4-5 órával jobb alvást és ébredést, valamint csökkent nappali álmosságot eredményezhet.

Jó tanács!
Gyakori nappali aluszékonyság, hirtelen nappali elalvás vagy összeesés, esetleg hallucináció vagy alvási bénulás esetén ne habozzon alvásszakértőt felkeresni!

Kapcsolódó cikkek:

Égő, nyugtalan lábak

Égő, nyugtalan lábak
Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 3. része

Restless legs vagy nyugtalan láb szindróma (röviden: RLS): egy folyamatos és kontrollálhatatlan mozgatási kényszer a lábakban, melyet gyakran egy igen nehezen…
Olvassa tovább »