Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 3. része

Szerző: Dr. Csapó Krisztina

Égő, nyugtalan lábakRestless legs vagy nyugtalan láb szindróma (röviden: RLS): egy folyamatos és kontrollálhatatlan mozgatási kényszer a lábakban, melyet gyakran egy igen nehezen megfogalmazható kényelmetlen érzés vált ki. A nyugtalan láb szindróma bármely életkorban elkezdődhet, és az életkor előre haladtával súlyosbodhat.
A „nyugtalan” érzés általában este vagy éjszaka, nyugalmi (ülő vagy fekvő) helyzetben jelentkezik, és a végtagok mozgatásával enyhíthető.

A nyugtalan láb szindróma fő tünete az alsóvégtagok szimmetrikus kényszeres mozgatása, de ritkábban a felsővégtagokat is érintik.

A kellemetlen érzés általában hosszabb idejű fekvés vagy ülés során jelentkezik (pl.: utazás során, színházban, ágyban fekve), és a lábak mozgatásával, nyújtásával, vagy járkálással csökkenthető. Általában az esti órákban fokozódik, és társulhat egy másik alvásfüggő mozgászavarral, az úgynevezett periódikus lábmozgászavarral. A periódikus lábmozgászavar során éjszaka, alvás közben, a lábak akaratlan, periódikusan ismétlődő rángatózása, rúgása figyelhető meg, mely töredezett alváshoz, gyakori mikroébredéshez, és nappali fáradtsághoz vezethet.

A kényelmetlen érzést nagyon nehéz megfogalmazni. Általában a végtagon belüli (nem a bőrön jelentkező) lüktető, viszkető, elektromos vagy fájó érzésként írják le a betegek, mely kiváltja a lábak mozgatásának vágyát. Nappal a tünetek csökkennek, vagy akár megszűnnek, de az esti órákban, főleg nyugalmi szituációban súlyosbodnak.
Hosszan tartó vagy súlyos esetben az RLS-ben szenvedő betegek elalvása nehezített, mely az életminőség jelentős romlását okozhatja, akár depresszióhoz is vezethet. Az álmatlanság túlzott nappali álmosságot okozva befolyásolja a nappali tevékenységet.

Az RLS-nek gyakran nincs ismert oka.
A kutatók azt gyanítják, hogy a betegséget a dopamin rendszer kiegyensúlyozatlansága okozhatja, amely üzeneteket küld az izmok mozgásának szabályozására.
40 éves kor előtti kezdet esetén felmerül a genetikai (örökletes) eredet, de a terhesség vagy a hormonális változások átmenetileg súlyosbíthatják az RLS tüneteit. Vannak nők, akik különösen az utolsó trimeszterben szenvednek a nyugtalan láb szindrómától, és szülést követően a tünetek megszűnnek.

Az RLS bármilyen életkorban, akár gyermekkorban is kialakulhat. Megjelenésének kockázata nő az életkor növekedésével, és nőkben gyakoribb, mint férfiakban. Időnként csatlakozhat ismert betegségekhez:

• vashiány, mely vérszegénység nélkül is okozhat vagy súlyosbíthatja a nyugtalan láb szindrómát. Kórtörténetben szereplő gyomor- vagy bélvérzés, súlyos menstruációs periódus, gyakori véradás esetén feltétlenül gondolni kell rá,
• perifériás neuropathia: végtagok idegeinek krónikus károsodása (pl. cukorbetegség, alkoholizmus, mérgezés, B12 és fólsav hiány, pajzsmirigy betegség, autoimmun betegség, gyulladás, daganatos betegségek, kemo- és sugárterápia…stb),
• veseelégtelenség: vérszegénység, vashiány illetve a felhalmozódó salakanyag szintek okozhatják a nyugtalan láb érzését,
• gerincvelő betegségek: a gerincvelő sérülése vagy a gerincvelő érzéstelentése szintén növeli az RLS kialakulásának kockázatát.

Diagnózis:
Az RLS kritériuma elsődlegesen a részletes anamnézis során felvett, a beteg által megfogalmazott érzéseken alapul:
• ellenállhatatlan vágy a lábak mozgatására, kényelmetlen érzésekkel együtt
• tünetek súlyosbodása az esti órákban illetve nyugalomban
• tünetek enyhülése sétálás, járkálás, végtagok nyújtása során

Laborvizsgálattal kizárandó:
• vashiány, vérszegénység, vitaminhiány, fólsavhiány, pajzsmirigy rendellenesség, veseelégtelenség
ENG eszközzel (elektroneurografia) a perifériás neuropathia, és a gerinceredetű mozgásszervi eredet (idegszál gyöki érintettség) vizsgálható.

A nyugtalan láb szindróma alvásvizsgálat során aktigráf és RLS-re vonatkozó tesztek kitöltésével diagnosztizálható, és a kezelés hatásossága követhető. Emellett poliszomnográfos alvásvizsgálattal az alvásfüggő légzészavar (alvási apnoe) és mozgászavar (periódikus lábmozgászavar) kizárása is javasolt, bár nem elsődleges.

Kezelés:
A kivizsgálás során diagnosztizált alapbetegség, például a vashiány kezelése jelentősen enyhíti az RLS tüneteit.
Hatástalanság esetén életmódbeli változtatások vagy gyógyszeres kezelések is rendelkezésre állnak.

Otthoni gyógymódok:
• izmok ellazítása céljából: javasolt meleg fürdő, váltakozva hideg-meleg pakolások, masszázs alkalmazása,
• megfelelő alvás higiéné kialakítása: a fáradtság általában súlyosbítja az RLS tüneteit, ideális esetben 6-8 óra alvás szükséges hűvös, csendes, kényelmes környezetben,
• mérsékelt, rendszeres testmozgás enyhítheti az RLS tüneteit, de a túlzott vagy a késő délutáni/esti edzés fokozhatja a tüneteket,
• koffein kerülése: a koffein csökkentése segíthet a nyugtalan lábak érzésének csökkentésében. Az eredményesség felmérése érdekében néhány hétig kerülje a koffein tartalmú ételek (csoki, kávé, tea, üdítő) fogyasztását.

Gyógyszeres terápia
Szigorú orvosi ellenőrzés és konzultáció mellett alkalmazhatók dopamin szintet emelő gyógyszerek, kálcium csatornát befolyásoló szerek, vagy opioidok a tünetek enyhítésére, az előnyök és a mellékhatások figyelembevétele mellett.

Érdemes tudni, hogy egyes gyógyszerek súlyosbíthatják az RLS tüneteit. Ide tartozik néhány antidepresszáns, antipszichotikum, hányáscsillapító vagy allergia elleni gyógyszer, melyek elhagyása vagy csökkentése csak orvosi konzultációt követően lehetséges!

Ha magára ismert, és elalvást befolyásoló vagy nappali panaszokat (álmosságérzés, koncentráció vagy memóriacsökkenés) okozó, főleg lefekvéskor jelentkező kényszeres lábmozgászavara van, keressen alvásszakértőt!

Kapcsolódó cikkek:

ágynemű a pihentető alváshoz

Nem tudok aludni! Az insomniáról
Az alvásproblémákról szakszerűen sorozatunk 2. része

Lefekvést követően csak forgolódik, nyitott szemmel a plafont bámulja, és egyre erőteljesebben vágyakozik a pihentető alvásra? Máskor könnyen elalszik…
Olvassa tovább »