Alvászavarok

A felnőtt népesség jelentős részét érintik az alvás alatt jelentkező légzészavarok, melyek bizonyos esetekben akár a betegségben szenvedők élettartamát is befolyásolhatják.

Az alvás alatti légzészavarok leggyakoribb tünete a horkolás.

A horkolás oka a felső légutak területén kialakult szűkület, melynek hatására a beáramló levegő a szűkület helyén turbulenssé válik, a légutak bizonyos részeit megrezegteti. Így alakul ki a horkolás mindenki számára ismert kellemetlen hangélménye.

A légúti szűkület kialakulásában több tényező játszhat fontos szerepet. Ilyen például az alvás bizonyos fázisaira jellemző izomtónus csökkenés. Többek a lágyszájpad és a garatfal izomzata is elernyed alvás során. Az izomtónus csökkenését növelheti a fokozott fáradtság, illetve bizonyos altatók, nyugtatók használata és az esti alkoholfogyasztás. Krónikus nyálkahártya-gyulladás előidézésével fokozhatja a tüneteket a dohányzás.

Bizonyos anatómiai jellemzők, így a "tömzsi" nyak, a megnagyobbodott torok- és orrmandulák, a nagy nyelvgyök, vagy a nagy méretű nyelvcsap szintén fokozzák a légzészavar kialakulásának kockázatát.

Pozicionális horkolás esetén a hátán alvó személy állkapcsa hátsó helyzetbe csúszik, így a szintén hátratolódó nyelvgyök szűkíti be a légutakat és eredményez légzészavart. Egyes igen gyakori betegségek, mint például a reflux, - amely a gyomorsav kóros visszaáramlásával jár a nyelőcsőbe - szintén fokozhatják a garat szűkületét. A légzészavar visszahat a refluxra is, így a visszaáramlás is tovább erősödhet.

Az alvás alatt jelentkező légzészavarok olyan súlyos szintet is elérhetnek, ahol a légáramlás jelentős mértékben lecsökken (ún. hypopnoe), vagy teljesen megszűnik (obstruktív apnoe). A szükséges légáramlás hiánya oxigénhiányos állapot kialakulását, illetve jelentős vérnyomáskiugrásokat eredményezhet, amik hosszútávon szövődmények kialakulását eredményezhetik. A légáramlás megszűnését úgynevezett mikroébredés szakítja meg, mely során a légáramlás helyreáll, azonban a mély alvás visszatértével a légzészavar ismét kialakul. Súlyos esetben a légúti szűkület és az azt kísérő oxigénhiányos állapot egy alvás alatt akár több százszor is kialakulhat.

1. A nyugodt, pihentető mély alvást akadályozza, így nappali fáradékonysághoz, depresszióhoz, aluszékonysághoz vezethet. Romlik a koncentrálóképesség, ezzel együtt pedig a közúti baleseti kockázat is megnövekedhet, súlyos légzésvar esetében akár az alkoholos befolyásoltsággal azonos szintig.

Alvási apnoé szindróma

Az enyhe horkolásnak kevés hatása van az emberi egészségre. Amire oda kell figyelni, az a horkolással járó légzéskimaradás, amely alvási apnoé szindrómaként (SAS) ismert. Európában ennek a betegségnek az előfordulási gyakorisága a 35 évnél idősebb férfiak körében mintegy 40%, míg a nők esetében 24%. Az alvási apnoé közvetlenül alacsony véroxigénszinthez vezet, amely ily módon károsíthatja a különböző szerveket, és végső soron a beteg kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris, endokrin és más egyéb összetett rendszerének súlyos megbetegedéséhez vezethet.

Non-invazív lélegeztetés

Jelenleg a klinikai alvási apnoé szindrómában (SAS) szenvedők 80%-át non-invazív lélegeztetéssel kezelik, amelyet pozitív légúti nyomásos lélegeztetésnek (nPAP) is neveznek.

Diagnózis és terápia

Az alvás alatti légzészavarok kezelési lehetőségeinek négy nagy csoportját különböztetjük meg:

-Életmód terápiák

-Mechanikus módszerek

-Gyógyszeres kezelés

-Műtéti beavatkozások

Az egyénre szabott, célravezető gyógykezelést szakorvosaink szükség esetén az alvásterápiában jártas gégész, obezitológus, fogász és neurológus szakorvosok bevonásával határozzák meg.

Buktatók az alvászavarok vizsgálata során és kezelésében

Az alvászavarok vizsgálata az orvoslás egy speciális területe. A tünetek nagy része ugyanis öntudatlan állapotban jelentkezik, ezért legtöbbször csak a beteg közvetlen környezete észleli azokat. A páciens számára is jól észrevehetõ, elégtelen alvásminőségből adódó nappali tünetek és szövődmények legtöbbször csak a betegség hosszú fennállását követően válnak egyértelművé, pedig ezek kialakulásának megelőzése a cél. Fontos, hogy a megfelelő alvásidőtartam nem jelent feltétlenül kellően pihentető alvást! Amennyiben napi 6-7 óra alvás mellett fokozódó nappali aluszékonyság, koncentráció- és memóriazavar lép fel, forduljunk orvoshoz, hiszen ezeknek oka az alvás minőségét elrontó betegség is lehet!

Kihez forduljak?

Az alvászavarok vizsgálata és kezelése az alvásmedicinában jártas szakemberek, alvásszakértők feladata. Magyarországon is egyre nagyobb számban alakulnak magánrendelők, ahol főként alvás alatti légzészavarok (horkolás, alvási apnoe) vizsgálatát és döntően sebészi megoldását ígérik.

Az alvászavarok diagnosztikája és a megfelelő kezelés meghatározása alváslaborokban történik. Az alváslaborok működtetésének eszközös és személyi feltételei vannak, melyeket az Európai Alvástársaság határozott meg, a betegek védelmében. A feltételek meglétét az úgynevezett akkreditációs ellenőrzéseken hazánkban a Magyar Alvástársaság szakemberei végzik 2007 óta. Ebben az évben két magán alváslabor nyerte el az Európai Akkreditált Alváslaboratórium címet, számuk azóta is változatlan.

Naponta bukkannak fel olcsó és gyors kivizsgálást és kezelést ígérő weboldalak és rendelések. Az alkalmazott diagnosztika elégtelensége, a szakértő, alvásdiagnosztikai képesítéssel rendelkező szakemberek hiánya hibás diagnózishoz és legrosszabb esetben felesleges gégészeti műtétek elvégzéséhez, költséges terápiákhoz és nem utolsó sorban a ténylegesen hatékony terápiás megoldás késlekedéséhez vezet.

Különböző alvászavarok sok embert érintenek, hazánkban ennek ellenére elégtelen az elérhető alváslabor-hálózat. Ha valaki panaszaival alváslaboratórium felé veszi az irányt, azt tapasztalja, hogy a TB- finanszírozott laborokban jelentős méretű várólisták torlódtak fel. Mindezek ellenére fontos, hogy kizárólag megfelelő felkészültséggel rendelkező alváslaboratóriumot keressenek fel, terápiás döntést (műtéti, eszközös, vagy gyógyszeres megoldást) pedig csak megfelelő képesítéssel rendelkező alvásszakember véleményét kikérve, szükség esetén szabályos alvásvizsgálatot követően fogadjanak el.

Megfelelő, az Európai Alvástársaság által elfogadott képesítések alváslaboratóriumi szakorvosi munkavégzés esetén:

- Alvásmedicinában jártas szakember (somnologist candidate)

- Alvásszakértő (somnologist)

Az elfogadott diagnosztikus eszközökről, terápiás lehetőségekről weblapunkon részletesen olvashat.

Professzionális alvásdiagnosztika

A hordozható alvásdiagnosztikai és alvásmonitorozó rendszer a klasszikus fiziológiai jelek poligráfiás vizsgálata mellett egyszerű módon gyűjt információt betegei alvászavarairól.

A betegadatok elemzését és az alvásminőség értékelését a további terápiás megoldás meghatározásához szükséges kiváló minőségű éjszakai monitorozás biztosítja.

Tünetek

Az Ön horkolása nem csak a párját zavarja!

Horkol? Fejfájással kezdi a napot? Kialvatlanul ébred és alig várja, hogy újból az ágyba zuhanhasson? Egyre kevésbé tud koncentrálni?

A horkolás az alvás alatti légzészavarok tünete is lehet. Ennek előidézője a felső légutak területén kialakult szűkület. A szükséges légáramlás hiánya pedig oxigénhiányos állapot kialakulását eredményezi, mely a nyugodt pihenést, a mélyalvást akadályozza.

Milyen tünetei lehetnek?

nappali fáradság,

depresszió,

koncentrálóképesség csökkenése,

memóriazavar,

munkaképesség csökkenése,

ingadozó (magas) vérnyomás,

agyvérzés,

szívinfarktus,

memóriazavar,

elhízás,

várható élettartam csökkenés,

potenciazavar kialakulását eredményezheti.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha olyan hangosan horkol, hogy ez zavar másokat, vagy Önt az alvásban.

Ha esetenként légszomj alakul ki, amely felkelti Önt álmából.

Ha időnként alvás közben szünetel a légzés.

Ha nappal fokozott aluszékonyság jelentkezik, ami munka, tévézés, vagy vezetés  közbeni elalváshoz vezet.

Előzze meg! Van megoldás!

A horkolás az alvás alatti légzészavarok egyik legenyhébb formája. Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos légzéskimaradásokkal és oxigénhiánnyal járó betegség. Az éjszaka folyamán a légzés időről-időre abbamarad, majd újra elindul. A betegség diagnosztizálását és a kezelés beállítását alváslaborokban végzik.

Fogalmak meghatározása

Horkolás

A légzőrendszer légútjának korlátozása miatt hang keletkezik, amikor a légzési légáram a szűk légúton keresztül áramlik, amely általában arra utal, hogy a beteg valószínűsíthetően évek óta már alvási apnoé szindrómában szenvedett a kor előrehaladtával.

Apnoé

Az alvás alatti légzéskimaradás az a jelenség, amikor a légzési légáramlás a normál tartomány 10 százalékánál alacsonyabb értékre esik, és ez a jelenség legalább 10 másodpercig fennáll. Az alvás során bekövetkező ismétlődő légzéskimaradások könnyen okozhatnak súlyos oxigénhiányt az agyban és a vérben, alacsony véroxigénszint (hypoxemia) alakulhat ki, magas vérnyomást (hipertóniát), agyi-szív rendellenességet, ritmuszavart (arrhythmia-t), szívinfarktust (miokardiális infarktust) és szívgörcsöt (angina pectorist) okozhatnak, amelyek ezután az emberi test több szervrendszerét érintő betegségekhez vezethetnek.

Hypopnoé
(Légzés-csökkenés)

A légúti légáramlás a normál értékhez képest 50 százaléknál nagyobb mértékben csökken, amelyet több, mint 4 százalékos oxihemoglobin szaturáció csökkenés kísér.

SAHS

Az SAHS (Alvási apnoé/hypopnoé szindróma) a felnőttek éjszakai alvásidejének 7 órájában legalább 30 alkalommal bekövetkező, minden egyes alkalommal több, mint 10 másodpercig tartó légzéskimaradást jelenti. Vagy az apnoé/hypopnoé index (AHI - azaz az óránkénti légzéskimaradások és légzéscsökkenések száma) nagyobb, mint 5.

OSAHS

Az OSAHS (Obstruktív alvási apnoé/hypopnoé szindróma) a felső légutak elzáródása (beleértve a garatizomzat összeomlása) által okozott alvási apnoé/hypopnoé szindrómát jelenti.

Al

Az Al (apnoé index) az óránkénti légzéskimaradások számát jelenti, amely megegyezik (az ébredést és az érvénytelen időt nem magában foglaló) teljes éjszakai alvásidővel elosztott egy teljes éjszaka alatt bekövetkezett légzéskimaradások számával, és amelynek időegysége órában van megadva.

HI

A Hl (hypopnoé index) az óránkénti légzéscsökkenések számát jelenti, amely megegyezik (az ébredést és a hatástalan időt nem magában foglaló) teljes éjszakai alvásidővel elosztott egy teljes éjszaka alatt bekövetkezett légzéscsökkenések számával. Időegysége órában van megadva.

AHI

Az AHI (apnoé/hypopnoé index) az óránkénti légzéskimaradások és légzéscsökkenések számát jelenti, amely megegyezik (az ébredést és az érvénytelen időt nem magában foglaló) teljes éjszakai alvásidővel elosztott egy teljes éjszaka alatt bekövetkezett légzéskimaradások és légzéscsökkenések összidejével, és amelynek időegysége órában van megadva. SNI Az SNI az óránkénti horkolások átlagos számát jelenti, amely megegyezik (az ébredést és az érvénytelen időt nem magában foglaló) teljes éjszakai alvásidővel elosztott egy teljes éjszaka alatt bekövetkezett horkolások számával. Időegysége órában van megadva.

ODI

Az ODI az óránkénti több, mint 3 vagy 4%-os oxihemoglobin szaturációcsökkenések számát jelenti.

CPAP

A CPAP az arcmaszkon keresztül a légutakba bevezetett folyamatos pozitív légáramot jelenti.

Vajon Ön alvási apnoéban szenved?

Ha már jó ideje kínozza Önt a nappali fáradtság, látszólag ok nélkül is kimerültnek érzi magát, akkor a Berlin kérdőív kitöltésével választ kaphat rá, hogy az éjszakai alvás valóban azt nyújtja-e Önnek, amire szervezetének szüksége lenne.

1. Horkolás
a. Szokott horkolni a hét legtöbb (minimum 3) napján?
b. Nagyon hangosan horkol (áthallatszik az ajtón, vagy falon keresztül)?
2. Mondták valaha Önnek, hogy alvás közben kihagy a légzése?
3. Mennyi a nyak-körfogata?
Férfiak esetén
Nők esetén
4. Kezelték-e, vagy kezelik jelenleg magasvérnyomás miatt?
5. Szokott váratlanul fáradt, vagy álmos lenni , ha
a. Éppen nincs elfoglalva, vagy nem tevékenykedik?
b. Autót vezet, vagy megáll a forgalmi lámpánál?

Aluszékony Ön napközben?

Ha ön horkol éjszakánként, akkor ennek a tesztnek a kitöltése után, a kérdésekre adott válaszai alapján következtetni lehet a fokozott napközbeni álmosság szubjektív mértékére, ami a különféle alvászavarok, közöttük az alvási apnoe betegség egyik jellegzetes tünete.

A kérdőív kitöltése természetesen nem váltja ki az eszközös mérést, de irányadó lehet a további teendőkkel kapcsolatban.

 

A teszt során 0-tól 3 pontig terjedő skálán kell választ adni arra, hogy az adott szituációban Ön milyen eséllyel alszik el.

  • 0 pont: nem alszik el
  • 1 pont: minimális eséllyel alszik el
  • 2 pont: van rá esély, hogy elalszik
  • 3 pont: valószínű, hogy elalszik

Az alábbi szituációkban kell a fenti pontértékekkel választ adni az elalvás esélyére: